Kakaós kalács

Most sütöttem először, de azt hiszem nem is kísérletezek tovább... Mondjuk az egyik rúd ki is reped kicsit (de annak kb. fél óra volt az élettartama...), meg azt sem tudom, milyen lenne másnapra, de így is muszáj leírnom a receptet, mert még a kakaós csigát is csak immel-ámmal csipegető ördögfióka is csak úgy tolta befelé...

Az alapreceptet a Rama sütigyár oldalán találtam - kép alapján keresve, de végül is változtattam rajta annyit, hogy inkább csak azt írom le, ahogy én készítettem:

2,5 dkg olvasztott vaj
4 dl langyos tej
3 tojássárgája
1 csipetnyi só
8 dkg cukor
1 citrom reszelt héja
50 dkg sima liszt
10 dkg rétesliszt
5 dkg élesztő (most 2 dkg friss élesztő - ennyi maradékom volt - és 1 csomag szárított)

Töltelék:
25 dkg margarin
3 cs. vaníliás cukor
20 dkg cukor
5 dkg kakaópor

A tészta hozzávalóit én a kenyérsütővel dagasztattam, kelesztettem meg - de az eredeti leírás szerint kézzel készült, csak annál az élesztőt előbb cukros tejben fel kellett futtatni, szóval biztos úgy is működik. 

Amíg a tészta kelt, a töltelék hozzávalóit alaposan összekevertem.

A megkelt tésztát két részre osztottam, kinyújtottam, megkentem a krémmel, és a két végét picit visszahajtva feltekertem. A két rudat sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, majd a tetejüket lekentem enyhén felvert tojásfehérjével.

180 fokon kb. 40 perc alatt készre sült.

Nagyon finom!!!

Grissini bacon-nel és fokhagymával

Többször sütöttem már, de mindig máshonnan kotortam hozzá receptet. Készült már Stahl Judit pizzatésztájából, meg Jamie Oliver kenyértésztájából is. Végül is a lényeg, a hozzávaló az mindenkinél ugyanaz, talán az arányok mások, de erre sem emlékszem... Most éppen Dolce Vita receptje alapján készült, csak rozmaring helyett én kicsit férfiasabbra ízesítettem.

Hozzávalók:

1/2 kg liszt
3 ek. olívaolaj
3 dl langyos víz
7 g szárított élesztő
1 tk. cukor
só
kb. 10 szelet bacon csíkokra vágva

Fokhagymás "cucc":

2 nagyon duci gerezd fokhagyma összenyomva/vágva/reszelve - ki hogyan szereti (normál méretűből több)
egy löttyintésnyi víz
ugyanannyi olívaolaj
só

Alapból a kelt tésztát - mint általában - jól be kell gyúrni (a bacon-nel együtt), dagasztani, majd kelni hagyni kb. egy órán át.

Én még ezt is leegyszerűsítem, mert mindent bedobálok csak a kenyérsütőbe - amit kizárólag dagasztásra és kelesztésre használok - megnyomom a gombot, és egy óra múlva kész is. De! Ilyenkor a bacont kicsit később  adom hozzá, amikor a dagasztásból már csak kb. 5 perc van hátra, mert a gép így is eléggé szétforgácsolja a vékony kis csíkocskákat.

Amíg kelt a tészta, megcsináltam a fokhagymás "izét" (nem tudom mi a neve) - amit a strandon a lángosra is kennek. 

A megkelt tésztából kis darabokat csipkedtem, amikből lisztezett gyúrólapon kb. 20 cm hosszú, max. 1 cm átmérőjű kis kígyókat sodortam. (Sülés közben dagad egy kicsit!)

240 fokra előmelegített sütőben 10-11 percig sütöttem őket, ahogy Dolce Vita is javasolta, mert így bár kissé világosak maradtak, de puhák! (Én mondjuk ropogósan szeretem, de nem magamnak készült.)

A sütőből kivéve - még melegen - megkentem mindegyiket a fokhagymás cuccal. 

Illat és külső alapján biztos finomak voltak - én most nem kóstoltam.

(A legutóbbi képek telefonnal készültek, szóval ha valaki csak azért jár a blogra, hogy a képeken szörnyülködjön - ha lenne ilyen elvetemült - , akkor az most kicsit fogja vissza magát! :-)

A legnagyobb kedvenc evör

A bármikor, bárhol, bármennyit kategória abszolút győztese nálam (édesben): az aranygaluska.

És ez - úgy gondolom - nem is igényel további magyarázatot.

Most Tücsökbogár receptjét alapul véve készült.

Persze ez egy kisebb adag (hármunknak így is elég volt két napig - de csak azért, mert háromból egy még nem ehet ilyet, én viszont cserébe mindkét nap legalább kétszer ettem belőle):

30 dkg liszt
1,5 dkg élesztő
2 dl tej
1 db tojás
3 dkg vaj
5 dkg cukor
1/2 citrom reszelt héja
csipetnyi só
egy löttyintésnyi rum

vaj a kenegetéshez

10 dkg darált dió
10 dkg cukor (nálam a fele barna cukor volt) 

Én nem küzdöttem a tésztával, csak mindent bedobáltam a kenyérsütőbe, és ott dagasztattam, kelesztettem okosan.

A megkelt tésztát ujjnyi vastagságúra nyújtottam, majd lisztbe mártott kiszúróval (nálam most: pohár) kisebb, (kb. dió nagyságú) galuskákat szaggattam belőle. A galuskákat egyenként olvasztott vajba mártogattam és a  kivajazott-lisztezett 18 cm átmérőjű kuglóf-formámba tessékeltem szép sorban (nem szorosan közel, inkább kissé lazán). Amikor az első sor megtelt, megszórtam a tésztát a darált dió és cukor keverékével. A dióra újabb vajba forgatott galuska-réteg jön, majd megint dió, galuska, dió... addig, amíg van (célszerű tésztával zárni a kuglóf-formát, mert abból kiborítom majd, ha elkészült). Langyos helyen, letakarva még fél órát kelesztettem.

200 fokos sütőben kb. 45 percig sütöttem. Alig vártam, hogy kész legyen.

A vanília öntetre most nem volt időm, ezért vész-megoldásként (le sem merem írni) porból varázsoltam (irul-pirul). Haas volt, és egész jó. Nem tudom, hogy itthon kapható-e, ez éppenséggel Ausztriából érkezett. Mondjuk még ezt is sikerült kicsit hígra csinálnom, de idő előtt rám szabadult egy nyüsszögő alig8hónapos, aki a maga 7és1/2 kilójával lefoglalta a fél kezemet (és a teljes idegrendszeremet).

Ha legközelebb rendeset főzök, feltétlenül megosztom.

Fánk - olaj nélkül

Sokáig vártam vele, hogy kipróbáljam, de igazából nem tudom miért. Most kellett egy gyors finomság a tegnapról megmaradt borsóleves mellé, és Piszke receptje (illetve a Goodfood, de végül is nála bukkantam rá) alapján megsütöttem az olaj helyett sütőben süthető fánkokat. Annyit változtattam rajta, hogy kicsivel több cukrot tettem a tésztába,  mert elhagytam a végéről a szirupban mártogatást, illetve a - legalábbis nálam - elmaradhatatlan reszelt citromhéj került a tésztába. Ja, és csak lekvár került a belsejébe - nálunk a mazsola használata tiltott tevékenység. (Nem mintha ez nagyon akadályozna, de ide nekem sem passzolt.)

Nagyon finom (tényleg szinte olyan, mint az igazi) és nagyon egyszerű (főleg, hogy helyettem nagyrészt a kenyérsütő dolgozott).

A recept ahogy végül én csináltam (hogy itt is meglegyen):


24 db-ra szól eredetileg, de én 16 közepes méretűt csináltam belőle:


40 dkg liszt (30 dkg sima lisztet és 10 dkg réteslisztet használtam)
4 ek cukor
5 dkg vaj
2 csomag szárított élesztő (egyenként 500 g liszthez)
1,5 dl langyos tej
2 tojás
csipetnyi só
fél citrom reszelt héja


tölteléknek: Anyukám barack- illetve szilvalekvárja 

A tészta hozzávalóit én csak beborítottam a kenyérsütőbe, onnan pedig egy óra múlva kivettem gyönyörűen megkelve. Biztosan nagyon jó kézzel készítve, de nekem így gyorsabb és egyszerűbb.

A megkelt tésztát kézzel átgyúrtam és 4 részre osztottam. A darabokból hengereket formáztam, és azokat is 4 részre vágtam. Kézzel kör alakúra lapítottam a tésztákat és mindegyik közepébe tettem egy (két) teáskanál lekvárt. Összegömbölyítettem őket, és sütőpapírral bélelt tepsire ültettem.

30 percig pihentettem, majd 190 fokos sütőben 13-15 perc alatt megsütöttem.

Miután kicsit kihűlt, porcukorral megszórtam a tetejét.

Lehet máskor is. (Ami csak simán finom, az még nem biztos, hogy ismételhető is. Legalábbis nálunk.)