Cékla "saláta"

Most csináltam először, de biztos nem utoljára, mert egyáltalán nem nagy ördöngősség! Gyorsan le is írom, hogy el ne felejtsem.

Kell hozzá:

cékla

Ecetes salátalé:

3 dl víz

2,5 ek. ecet (15%-os)

4 ek. cukor

1 kk. só

köménymag

torma

A céklát anyukám mindig főzni szokta (héjában), de én most inkább a sütőbe tettem, hogy még a fazekat se kelljen elmosogatni...

Jól megmostam a céklákat, és dupla réteg alufóliába csomagoltam őket. Utánanéztem, hogy egy átlagos méretű céklát 200 fokon kb. 1 óráig kell sütni, de nekem most az átlagosnál nagyobbak voltak, vagyis inkább nem helyes kis öklömnyi gömbölyűek, hanem hosszúkásak,mondjuk olyan 30-35 centisek (Anikó - akitől kaptam - azt mondta, úgy néznek ki, mint két döglött patkány - és tényleg :-) - ja, és éppen ezért, bele sem fértek volna egyik fazekamba sem.) Na, ezeket sütöttem jó 2 - 2 és 1/2 óráig.

Hagytam őket a fóliában kihűlni, és tök jól lejött a héjuk kézzel - nem is kellett hozzá semmiféle hámozó-alkalmatosság.

Felszeleteltem a céklákat, és egy tálba rétegeztem - néha ráijesztve pár szem egész köménnyel - de csak az íze miatt, azzal ugyanis nem nagyon szeretünk találkozni benne. Meg egy vékonyka tormát is elrejtettem a rétegek közé (négybe vágva).

A végén ráöntöttem az előre összekevert salátalét (én háromszoros adagot kevertem be, mert annyi tűnt elégnek a "patkányokhoz", de ez nyilván cékla-függő, csak az arányok miatt írtam le az egyszeri mennyiséget. Amúgy én a háromszoros mennyiséget megfejeltem plusz még 1 dl vízzel, mert megkóstoltam, és nekem kicsit sós volt.) Az egészet betettem a hűtőbe, hogy jól összeérjen.

Kész. És finom, tegnap megkóstoltam. Bár a cékla, pont annyira céklaízű, mint Anyukámnál - tehát itt a főzés, vagy a sütés íz szempontjából nem sokat számít. Fogjuk az ecetre :-)
(Élőben amúgy meg sokkal szebb volt, aki látott már céklát valaha, úgyis tudja. Hát aki meg még fényképezni is tud!)