Ki tudja mikor folytatom a blog írását, ha nem készül el ez a süti... Olyan jó lett (második nekifutásra), hogy muszáj gyorsan lejegyezni, nehogy elfelejtsem.
Három nyitott könyvvel, és két megnyitott weboldallal magam előtt ugrottam neki életem első égetett/forrázott tésztájának. Gondoltam most is úgy csinálom, mint máskor... több receptből szedegetem össze a hasznos infókat, aztán majdcsak lesz belőle valami. Hát első nekifutásra olyan laposak lettek a kisült tésztacsíkok, mint a meztelencsigák (után húzott csík)... Kuka, mosogatás, könyveket becsuk, nagy levegő, minden elölről.
A második körben csak egy recept volt előttem: ez. Mindent pontosan eszerint csináltam, és végre sikerült! (Pedig mostanában nagyon vaj-párti vagyok, de az első verzióban azt használtam, és hát tudjuk mi lett a vége... Mondjuk utólag úgy gondolom a sok tojás miatt lett hígabb a tészta elsőre, és lapult el úgy, mint a palacsinta...)
Másodszorra, pedig ilyen szép lyukacsos lett a fánkok belseje:
Ja, és nem utolsó sorban: kétszeri nekifutásra is belefért az egész egy délutáni gyerek-alvásnyi időbe, úgy kb. 2 órába. Na jó, plusz fél óra a csokimáz, fényképezés és gyönyörködés miatt...
Kávés éclair fánk:
10 dkg margarin
10 dkg liszt
1 dl víz
csipetnyi só
csipetnyi cukor
3 egész tojás
A vizet és a margarint a sóval és a cukorral melegíteni kezdjük. Amikor forr, hozzáadjuk a lisztet. Pár percig keverjük közepes lángon. Mikor az edény alján fehér hártya kezd el letapadni, levesszük a tűzhelyről. A masszához egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd az egész tésztát simára keverjük.
Nyomózsákkal hosszúkás fánkocskákat nyomunk a kizsírozott vagy kimargarinozott - nálam sütőpapírral bélelt - tepsire, majd 200 Celsius-fokos, előmelegített sütőbe tesszük. Kb. 20 perc alatt szépen megnőnek, és kívánatos aranybarnák lesznek.
(Két tepsin sütöttem egymás után, és a második körben szerintem szebbek lettek. Lehet, hogy azért, mert addigra kihűlt teljesen a tészta. Legközelebb sütés előtt hagyom kihűlni a tésztát - bár lehet, hogy nem ez számított).
Krém:
5 dl kávé
1 dl tej
1 cs. vaníliás pudingpor
10 dkg + 1 ek. cukor
2 dl tejszín
1 cs. habfixáló
Bereznay Tamás sütiskönyvéből a kávés ekler krémje. Finom,és pont elég a fenti tésztához.
A kávét a 10 dkg cukorral összemelegítettem. A tejjel kikevert pudingport hozzáöntöttem, és forrásig melegítettem az egészet - besűrűsödött, mint simán a puding. Néha megkeverve hagytam teljesen kihűlni.
A tejszínt az 1 evőkanálnyi cukorral felvertem (közben egy habfixálót is beletettem, hogy ne legyen annyira folyós a krém - mondjuk nem tudom, mennyit ér...). Végül a kávés krémet összeforgattam a tejszínnel. Nagyon jó lett, de lehetett volna kicsit kevésbé lágy. (Legközelebb megpróbálom Hulala-val.)
A félbevágott fánkokat megtöltöttem a kávékrémmel, és a tetejükre olvasztott csokit kanalaztam (10 dkg étcsoki - tortabevonó kizárva! - kevés vajjal vagy olajjal összemelegítve).
Ugye milyen szép? Akinek erről a csokival leöntött májkrémes kifli jut eszébe, meg sem érdemli, igaz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése